2010. december 11., szombat
2010. december 10., péntek
Fodor Ákos átirat
emeld föl a szívedig
s vigyázva tedd le.
Na, ez nálam sajnos nem így néz ki... Akaratom ellenére:
Végy egy Ezt-vagy-Azt
emeld föl a szívedig
s erőből dobd le.
2010. december 6., hétfő
2010. november 27., szombat
2010. november 23., kedd
2010. január 27., szerda
Túl az első igazoltatáson. Vicces volt.
Két autóval voltunk egy piactéren csúszkálni a lefagyott, jeges úton.
* R1: Uram, az nagyon dicséretes, hogy lekapcsolta a rendszámtábla keret világítást, amint meglátta kicsiny járművünket. De a rendszámtábla világítást pótolni kéne, valamint a szabályzatban sehol nem említenek zöld fényt….*
*R1: Látom, senkinek nem megy a balesetmentes közlekedés.
(A Suzkán amúgy ép pont nincsen, a Fiatról hiányzik a lökhárító)
P: Nekem a remek Budapesti utak tették tönkre a spoilereimet, belementem egy kátyúba. (Amikor egy másik csúszkálásról tartottam hazafelé…)
R1: Igen az a fajta is szabálytalan.
C: És még ültetve is van!
P: … Köszi, Carlos…*
*R1: Alkoholt ugye nem fogyasztottak…
T: De, én igen.
R1: … a hölgyet kivéve. De gondolom, Ön nem vezet.
T: Még nem, egyelőre a másik oldalról figyelek és tanulok.
R1: A másik oldalról? Miért, japán autót akar?*
*R1: Drogot fogyasztottak?
P, C, T: Nem. (De ha ad egy telefont, tudok szerezni)
R1: Kár.*
R2 elvonult a papírokat leellenőrizni. Állítólag mert ott jobb a vétel. Szerintünk csak gondban volt a Steurer és a Schwartz nevekkel.
Visszahozta őket.
R1: Minden rendben? Senkit nem köröznek?
R2: Nem keresünk senkit.
R1: A francba. Ma sem javítunk a statisztikán. Még egy gramm fű sincs maguknál??!
Papírok vissza, udvarias Jó éjt-ek.
R1: Azért óvatosan. Oszlopok, fák maradnak. Viszlát.
Majd eltávolodva a kanyart lazán kézifékkel vette be. Szakadtunk. Haláli fejek voltak, két kis fiatal srác. Nekem nagyon tetszett, de megnyugtattak, hogy nem minden igazoltatás ilyen jó.